Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Egy földműves 19. századi töredékes kéziratos daloskönyvéből

Majd megsegít a magas ég, / Kossuth Lajos visszajön még, / Visszahozza a koronát, / Mátyás király igazságát. // Kossuth Lajos, Kossuth Lajos, / Most az ország dolga bajos, /

(két sor elveszett) /

/ Ha elástad fegyveredet, / Ne ásd el a reményedet, / Mert ha még azt is elásod, / Görgei lesz a barátod. // Ez a hitvány német csorda, / Majd kipusztul nemsokára, / Kipusztul a magyar földről, / Császárostól, mindenestül. // Görgei volt a vezérünk, / Ő volt halálos ellenünk, / Eladta a magyar hazát, / Verd meg Isten azt a gyávát.

Görgey Artúr és táborkara a komáromi csata után 1848 július
[Hadtörténeti Múzeum Budapest]

Emlékezés egy nagyszerű kémikusra, a laurinsav feltalálójára, honvéd tábornokra 

     Természetesen Görgey seregében szolgáló katonák az árulás vádját elvetették, és inkább a katonai tényeket sorolták, miszerint a 25-30 ezres Görgey által vezetett hadsereg ekkor már mintegy 200.000-es orosz, és osztrák haderővel állt szemben. Minden bizonnyal Görgeyt pozitívan megítélők körében született az a dunántúli névnapköszöntők szerkezetét követő népdal, amelyben a szabadságharc nagy hősei közül Görgey sem maradt ki:

Kossuth Lajos a vezér
Benne van a magyar vér
Éljen a két hazafi
Perczel Mór és Görgey Perczel Móric kiáltja
Éljen az ő huszárja
Kossuth Lajos virágszál
Éljen míg a világ állTúlsó soron innen is
Áldjon meg az Isten is
Kossuth Lajos téged is
Veled együtt minket is

Túl a Dunán innen is
Éltessen az Isten is
Garibaldi téged is
Veled együtt minket is
Te Görgey téged is
Veled együtt minket is

                                                                  

 

 Varjasi Imre:

A tudós tábornok

 

Hazánk történelmének nagyszerűségét többek mellett az is adja, hogy kiváló, a nemzetét mindenekelé soroló személyiségekkel is megáldotta a Teremtő. Magunk közéjük soroljuk azt a nagyszerű vegyészt is, aki katonai hadművészetén túl a kémiában is letette névjegyét. Miután nem kapta meg a Műegyetem kémia tanszékét, ezért belépett az 1848-as alakuló magyar hadseregbe. A világosi fegyverletétel miatt a közvélemény árulónak bélyegezte, a szörnyű vádat 67 éven át viselte méltóságteljes nyugalommal.

Nemzeti ünnepünk emléke előtti tisztelgésünk alkalmával talán tanulságos lehet karizmatikus alakját felvillantani. Felvillantani abban a városban ahol, egyébként Kossuth Lajos kultusza volt a meghatározó sok évtizeden át ott, ahol Görgeyről inkább árulóként illett szót ejteni. Az 1848-49-es szabadságharc idején ugyan nem járt Hajdúböszörményben, még csak át sem utazott a településen.  Döntései és tettei azonban jelentős hatást gyakoroltak a hajdúság akkori polgáraira is. Görgey Artúr honvéd tábornok a hétköznapok során is bizonyította: kitartó, tudatos és aprólékos munkával jelentős sikerek érhetők el. Maga erről így vallott: "… katonai sikereimnek legnagyobb részét chemiai tanulmányaimnak, a búvárkodás révén szerzett értelmi fegyelmezettségemnek köszönöm... Chemiai tanulmányaim közben tanultam meg azt, hogy puszta okoskodásaiban, sőt megfigyeléseiben is mily sokféleképpen csalódhatik az ember a valóság felől: de egyúttal azt is megtanultam, miféle módon lehet csalódásait sikeresen ellenőrizni, így a valóság felismeréséhez biztosan eljutni."

A tudomány szerzett tapasztalata sokszor segítette döntéseit, és katonaként példáját adta elkötelezettségnek, a kitartásnak, a hit erejének és a patetikus felhangok nélküli hazaszeretetnek. Talán kevesen tudják róla, hogy az egyébként császári utász tiszt 1845-ben leszerelt, hogy a prágai egyetemen vegyészetet tanulhasson. Alaposságának és professzorának köszönhetően a kor színvonalán több jelentősnek számító kémiai eredmény is a nevéhez fűződik. Feltalálta a laurilsavat, a kókuszdióolaj zsírsavjának leválasztásáról több neves szakfolyóiratban is tudományos dolgozata jelent meg. S hogy mi volt ezeknek a jelentősége? A merőben új kémiai eljárás, az új sav és az ipari méretekben gyártott gyertyákhoz szükséges segédanyag felfedezése. Görgey kutatásának tudományos feladata, hogy eldöntse, vajon a kókuszdióolajban kapronsav és kaprilsav mellett előfordul-e kaprinsav is. A két előző zsírsav jelenlétét Fehling korábban már kimutatta, az utóbbit nem bizonyította. "Vizsgálataimnak első célja az volt, hogy erre a kérdésre feleljek meg — írta Görgey bevezetésben, és így folytatta —, de munka közben olyan tapasztalatokat szereztem, amelyek legalábbis olyan fontosnak bizonyultak, mint az, hogy a kókuszdióolajban csakugyan van kaprinsav." Először a sárgásfehér, sajátságos szagú, zsírállományú nyers kókuszdióolajat elszappanosította kálilúggal, majd a zsírsavakat kénsavval szabaddá téve vízgőz-desztillációval nagyjából szétválasztotta. Az így nyert termékeket ismét elszappanosította, és csak újabb elbontás után választotta le azok báriumsóit, melyek eltérő oldhatóságát kihasználva sikerült azokat frakcionált kristályosítással elkülönítenie, majd belőlük az egyes zsírsavakat kellő tisztaságban felszabadítania, s így képleteiket biztonsággal megállapíthatta. Módszerének újdonsága abban volt, hogy nem a szokásos szakaszos lepárlással, vagy kifagyasztással választotta el a zsírsav-homológokat, hanem báriumsóik eltérő oldékonysága alapján. Ily módon megállapította, hogy a kókuszdióolajban — a Liebig által felfedezett — kapron- és kaprilsavon kívül  laurinsav C12H24O2 is található. Kutatásait összefoglalva, dolgozata befejező részében ezt írta Görgey: "Midőn munkámhoz fogtam, egyetlen zsírsavat sem ismertem; különösen vágytam a kaprinsavat, ezt az eddig oly ritkán előforduló savat megismerni; és még inkább vágytam — kezdőknél könnyen érthető okokból — egy új savat felfedezni."


Görgey dolgozata J. Liebigs Annalore der Chemie ... 1848. évfolyamában

1848-ban válaszút elé érkezett. Katedra vagy katonáskodás? A kérdésre valamennyien tudjuk a feleletet. Görgey hazája védelmét választotta. A honvédseregben páratlan érdemeket szerzett, a nemzet javát mindenekelőtt elsődlegesnek tartotta. Az elmúlt évszázadok háborúiban nagyon sok kémikusok cserélte fel kémcsöveit puskára és ágyúra. Közülük egyikből sem vált hadvezér. Görgey volt az egyetlen tábornok, aki kutatásaival beírta nevét a kémiai tudomány történetébe. Erre utal többek között az Amerikai Tudományos Társaságok Tanácsa által 1970 és 1979 között kiadott Dictionary of Scientific Biography című 15 kötetes életrajzgyűjtemény, melyben a világ legnagyobb természettudósainak sorában a tizenkét leghíresebb magyar kémikus között megtalálható Görgey Artúr neve is.  

 

Élete alkonyán, a Visegrádon élő tábornoknak tragédiája elviselését az írók, művészek, politikusok mellett a kémikusok látogatásai enyhítették. 90. születése napján Lengyel Béla vezetésével küldöttség tolmácsolta a vegyésztársadalom jókívánságait. És amikor Görgey 98 éves korában, 1916. május 21-én elhunyt, temetésén a kémikusok is elkísérték utolsó útjára, amely a Nemzeti Múzeum csarnokából a Kerepesi temető árkád-sírjába vezetett. Itt alussza örök álmát a szabadságharc egyik kiemelkedő hadvezére és a magyar kémikusok büszkesége. Görgey  tábornokhoz a sors halálában is kegyes volt. Egyik kiemelkedő győzelme , ( Buda bevétele 1849. május 21.) napján lépett Teremtője színe elé. (1916. május 21-én) Temetése napján még egykori ellenségei is megemlékeztek róla, s Ausztriában és Oroszországban is ágyúk sortüzével búcsúztak a hadvezértől. Páratlan hadművészeti lépéseit ( pl. északi visszavonulását) mai is oktatják a katonai egyetemeken.

                                                                                 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.